A jövő évi büdzsé tervezetének egyetlen eleme sem tartható fenn, visszafogja a gazdaság növekedését, az adóváltozásokkal a nagy jövedelmű nagycsaládosoknak kedvez, szerkezeti reformokról pedig szó sincs benne – mondta a Népszabadságnak Békesi László közgazdász, aki szerint csupán sodródik a kormány.
Az Alkotmánybíróság jogkörének megkurtítása a kormány számára nem elvi kérdés, nem a közvélemény tesztelése, nem is erődemonstráció, hanem vegytiszta pragmatikus lépés, egy megelőző manőver, amellyel a jövő évi költségvetés összeomlását igyekszik megelőzni. Ez a történet nem a 98%-os büntetőadóról (és a mögötte álló egymilliárdos tételről szól), hanem a válságadók és a magánnyugdíj-befizetések sorsáról. Ha ugyanis az Alkotmánybíróság elmeszelné a válságadókat és a magánnyugdíj-befizetések átirányítását, az több száz milliárdos lyukat ütne a jövő évi költségvetésen, és úgy dőlne össze az új gazdaságpolitikai szisztéma, mint a kártyavár -- véli Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
Szekeres Imre, az MSZP gazdaságpolitikai kabinetvezetője szerint a 2011-es költségvetés egy törvénytelen államosításon alapul.
Mintegy 3,6 milliárd forintot szán a kormány jövőre az országgyűlési választásokon legalább egy százalékot elért pártok és pártalapítványaik támogatására - derül ki a parlamenthez benyújtott költségvetési törvényjavaslatból.
Nyikos László jobbikos képviselő keddel elmondta: a Jobbik előzetes véleménye szerint a jövő évi költségvetésre vonatkozó javaslat még általános vitára sem alkalmas.
A magánnyugdíjpénztárak megcsapolását a kormánypárti politikusok azzal indokolták, hogy működésük drága, kevés a hozamuk, s csak a pénztárak menedzsmentje jár jól a jelenlegi rendszerben. Az érvelés sántítani látszik, de legalábbis homályos. A pénzre azonban, amelyet ezekkel az érvekkel szabadítanak fel, a büdzsének nélkülözhetetlen szüksége van.
A jövő évi költségvetési tervezetben szereplő - főleg a nyugdíjrendszert érintő - intézkedések révén jelentősen csökkenhet a magyar államadósság-ráta - vélekedtek keddi értékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők, akik ugyanakkor hosszabb távon megnövekedett finanszírozási kockázatokat is látnak.
A hamarjában előkapott alkotmánymódosítás nem pusztán az Alkotmánybíróság egyetlen döntése ellen szól; Orbán Viktor miniszterelnök ténylegesen gazdaságpolitikájának lényegét félti az Alkotmánybíróságtól - mondta az MR1-Kossuth rádió kedd reggeli műsorának nyilatkozó Tölgyessy Péter.
A Napi Gazdaság keddi számában azt írja, a szigor nem mindenkire vonatkozik a 2011-es költségvetésben. Információik szerint kormányzati kommunikációra például 1,3 milliárd forint jut az idei 395 millió forint után.
A kormány a jelek szerint csúnyán elszámolta magát, amikor benyújtotta a költségvetést, csak a személyi jövedelemadó csökkentéséhez hiányzik 500 milliárd forint. A hiány pótlására szolgálnak a magánnyugdíjpénztári tagdíjak, de a módszer nem felel meg a hatályos jogszabályoknak.
Az MSZP szerint a 2011. évi büdzsé nem költségvetés, hanem bűvészkedés a számokkal; az állam kiadásai a költségvetés tervezetében döntően pillanatnyi érdekeket és nem a magyar társadalom hosszú távú érdekeit szolgálják.
Jövőre összesen 4 milliárd euró piaci alapú devizaadósság jár le, ebből 2 milliárd euro devizakötvény, 2 milliárd euró uniós hitel, amit 4 milliárd euró deviza kibocsátással kíván az adósságkezelés finanszírozni - derül ki a jövő évi költségvetési törvényjavaslatból.
A helyi önkormányzatok - beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is - 2011-ben hitelforrások nélkül több mint 3 100 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ehhez a központi költségvetés - állami támogatás és átengedett személyi jövedelemadó révén - mintegy 1 130 milliárd forintot biztosít, amely a 2010. évi korrigált előirányzat 104,5 százaléka.
Ellenzik a fűnyíróelv szerinti létszámleépítést a közszférában a munkavállalói érdekképviseletek és hiányolják, hogy a kormány nem a feladatokhoz igazítja létszámot.
Több munkaadói szervezet is egyetért a költségvetés szombaton bejelentett főbb számaival, ugyanakkor még hiányolja a részleteket a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban.
A 2011-es költségvetés az állampolgárok védelmét és biztonságát jobban szolgáló szervezeti átalakításokhoz, a fejlesztésekhez és a fenntartás arányos növeléséhez biztosít többletforrásokat - tartalmazza a kormány által szombaton benyújtott költségvetés általános indokolása. A Belügyminisztérium fejezetében csak a közbiztonságot szolgáló kiadások előirányzata 2010-hez képest összességben csaknem 34 milliárd forinttal (11,8 százalékkal) emelkedik.
Akár lényegesen is csökkenhet a következő években az államadósság és a kamatteher a magán-nyugdíjpénztári befizetések és vagyon átirányításával az állami kasszába, de a részletek ismeretének hiányában még sok a bizonytalanság és az eredmények is kétesek az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik kissé eltérően ítélték meg a hatásokat.
Az MSZP szerint a jövő évi költségvetés - az eddig megismert formájában - "harácsolásból és a dolgozók, illetve a nyugdíjasok megsápolásából áll".
Az LMP szerint a jövő évi költségvetés szombaton bejelentett fő irányai rövid időn belül a harmadik csapást mérik a magyar középosztályra és munkavállalókra.
A jövő évi költségvetés GDP-arányos eredményszemléletű hiánya 2,94 százalék lesz - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szombati kormányszóvivői tájékoztatón, ahol azt is megtudhattuk: a 2011-es költségvetés a családok erőteljes támogatását, az üzleti szféra levegőhöz juttatását, és a közszféra karcsúsítását tűzi ki célul.
